Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Veszélyes anyagok az IVÓVÍZBEN!

2015.03.04

Mi van az ívóvizben?

Kémiai értelemben tiszta víz a természetben nem található. Minden víz kevesebb vagy nagyobb számú kémiai komponenst tartalmaz. 
Egyes anyagok hasznosak szervezetünkre, mások viszont veszélyesek is lehetnek. 
A magyarországi ivóvizekben található veszélyes anyagok közül az ANTSZ szerint a legtöbb magyar fogyasztóra veszélyt az arzén, bór, nitrát és fluorid képez. Ezek összesen több mint 500 településen 1,6 millió embert veszélyeztetnek. Mindamellett, más veszélyes anyagok is előfordulhatnak ivóvizünkben, mivel a közelben lévő ipari, mezőgazdasági vagy más tevékenységből az emberi felelőtlenségből vagy tudatlanságból is a vízbe kerülhetnek. 
Bővebb információt a környezetünkre káros anyagokról az ANTSZ honlapján is talál az érdeklődő (www.antsz.hu ). 
Az alábbiakban ismertetjük a leggyakrabban előforduló veszélyforrást jelentő anyagok fontosabb tulajdonságait és meghatározásuknak a legegyszerűbb módját.

 

BAKTÉRIUMOK AZ ÍVÓVIZBEN
 

E.coli veszély a vízben

E.coliHa az ivóvízként felhasznált felszín alatti és felszíni vizek szennyvízzel fertőződnek, és ez által az ivóvíz kórokozókkal szennyezett, annak súlyos egészségügyi következményei lehetnek. Ha többen fogyasztják ugyanazt a fertőzött vizet, vízjárványok jöhetnek létre. 
A víz által okozott fertőző megbetegedések hasmenéssel, hányással, magas lázzal járnak, de előfordulhatnak másfajta tünetek is. Bármilyen tünet jelentkezésekor orvoshoz kell fordulni! 
Az ivóvíz minősítését rendelet határozza meg. Az E. coli és az Enterococcusok a fekális szennyezés bizonyítékai. Az a víz, amelyben kimutathatók, ivóvízként nem használható fel. Nem engedhetők meg ivóvízben az elszennyeződést jelző Clostridiumok és a coliform baktériumok sem, valamint a Pseudomonas baktériumok közül az emberre egyedül veszélyes Ps. aeruginosa sem. 
Az E. coli kimutatásának a jelentősége az, hogy jelenléte az ivóvízben jelzi, hogy a víz székleteredetű baktériumokkal szennyeződött, ezek azonban többnyire a vastagbélen kívül kerülve már súlyos betegséget okozhatnak. 
Az E. colihoz hasonló alakú, egyéb bélben, vagy talajban élő baktériumok összefoglaló neve: coliform baktériumok. 
Komoly víz eredetű járvány hazánkban az utóbbi öt évben nem fordult elő. 
Ahol azonban nincs kiépítve a vízvezeték hálózat, ott a lakosság gyakran az ásott kutak vizét fogyasztja, amely a talaj felsőbb rétegeiből származik, emiatt gyakrabban tartalmaz fekális szennyezést . 
 

 

BAKTÉRIUM KIMUTATÁSA AZ IVÓVÍZBEN
 

E.coli kimutatása ivóvízben

WATERSAFE teszt E.coliA baktériumok jelenléte az ivóvízben nem megengedett és azt mutatja, hogy a víztisztítás nem volt megfelelő. 
Baktériumok akut megbetegedések kiváltója is lehetnek. 
A WATERSAFE E.coli tesztkészlet tartalmaz 1 mérésre alkalmas edényt a megfelelő reagensekkel. 
Önnek 5 ml vizet kell betölteni a kémcsőbe (a vonalig), 
lezárni a tetejét, könnyedén rázva feloldani a kémcsőben lévő port (20 másodperc) és letenni meleg helyre 48 órára. 
Az elszíneződés alapján lehet megállapítani, vannak-e vagy nincsenek baktériumok az Ön ivóvizében. 

1 mérésre alkalmas készlet ára 3300Ft +ÁFA, 
3 db készlet ára viszont csak bruttó 10 000 Ft! 

MEGRENDELHETŐ: 
LABORNITE/ WEBÁRUHÁZ-ban

 

PESZTICIDEK AZ IVÓVÍZBEN
 

Mi az a peszticid?

mezőgazdaságAz intenzív mezőgazdasági tevékenységgel vele jár a vegyi anyagok aktív felhasználása. A peszticid egy gyűjtő fogalom . A peszticidek a következőket jelentik: 
• szerves rovarirtók (inszekticidek) 
• szerves gyomirtók (herbicidek) 
• szerves gombaölők (fungicidek) 
• szerves féregirtók (nematocidek) 
• szerves atkairtók (akaricidek) 
• szerves algairtók (algicidek) 
• szerves rágcsálóirtók (rodenticidek) 
• szerves csigairtók (szlimicidek) 
• egyéb hasonló termékek (többek között növekedésszabályozók), valamint metabolitjaik, bomlási és reakció termékeik. 
Mivel ezek nagyon mérgező anyagok, az ivóvízben megengedett határszintek nagyon alacsonyak - az ivóvízben leggyakrabban kimutatható antrazin határértéke 0,002mg/l, és a simazine határértéke 0,017 mg/l. 
Atrazin: elsősorban kukoricánál alkalmazott gyomirtó szer, melyet a világ több országában betiltottak. Vízbe kerülve igen lassan bomlik le, így koncentrációja az évek során jelentősen növekedhet. Ez a hatóanyag állatokban bizonyítottan rákkeltő hatású, ismertek a hormonális szabályozást befolyásoló tulajdonságai is. Magyarországon még több évig használhatjuk, ugyanis „esszenciális használati jogot” kértünk rá az EU-tól. A DDT-nél lényegesen komolyabb problémát okoz. 

 

 

PESZTICIDEK KIMUTATÁSA IVÓVÍZBEN
 

WATERSAFE 8 PARAMÉTERES TESZT

WATERSAFE 8 paraméterA WATERSAFE 8paraméteres teszt képes 8 potenciálisan nagyon kockázatos szennyeződés kimutatására az ivóvízben: BAKTÉRIUMOK, ÓLOM , NÖVÉNYIRTÓ és ROVARIRTÓ SZEREK, NITRÁTOK, NITRITEK, KLÓR, pH, KEMÉNYSÉG. 
A WATERSAFE teszt tartalmaz minden kelléket a tesztek egyszerű elvégzésére otthoni feltételek között. 
Az ivóvíz amelynek a tesztje a megengedett határokon kívül van, veszélyes lehet az Ön egészségére! 

Az USA-ban elfogadott ( javasolt ) vízminőségi paraméterek, 
amelyeket a WATERSAFE teszttel mérni lehet: 

BAKTÉRIUMOK Vannak / Nincsenek 
Ólom 15 ppb (0,015mg/l) alatt 
Peszticidek: 
Antrazine 3 ppb ( 0,003mg/l) alatt 
Simazine 4 ppb ( 0,004mg/l) alatt 
Teljes Nitrát/Nitrit (mint N) 10 ppm (mg/l) alatt 
Nitrit (mint N) 1,0 ppm (mg/l)alatt 
Teljes klór 4 ppm (mg/l)alatt 
pH 6,5-8,5 
Teljes vízkeménység 50 ppm (mg/l) vagy alatta
 

Vegyen mintát még ma az ivóvízéből, és a szeme láttára megjelennek az eredmények! Nem kell a mintát laborba szállítani és több napot várni az eredményre! 
A családja megérdemli, hogy biztonságban legyen! 

MEGRENDELHETŐ: 
LABORNITE/ WEBÁRUHÁZ-ban

 

NITRÁTOK A VÍZBEN
 

NITRÁT

Az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró ivóvíz szennyező anyag a nitrát, ami csecsemőkben az ún. „kék csecsemő szindrómát”, más néven methemoglobinémiát okozhat
A betegség olyan 1-3 hónapos csecsemőkön fordul elő, akiket mesterségesen tápláltak, vagy az anyatejet, amit táplálékul kaptak, olyan kútvízzel hígították, amelynek jelentős a nitrát-tartalma. 
A kútvízzel bejutó nitrát a baktériumok hatására nitritté alakul a csecsemő gyomrában és patkóbelében, majd felszívódik a vérbe. A vérben a vörösvérsejtekbe behatolva a vérfestéket (hemoglobint) ún. methemoglobinná alakítja át, így képtelenné teszi azt az oxigén szállítására. A csecsemő hirtelen kékké (cianotikussá) válik és súlyos légzési zavarokkal küzd. Súlyosabb esetekben azonnali orvosi beavatkozás nélkül a kórkép fulladásos halállal végződhet. 
A felnőttek, a 6 hónap alatti gyermekekkel és idős emberekkel ellentétben, képesek a methemoglobin gyors visszaváltoztatására. 
A nitrátot el lehet távolítani a vízből desztillálással (100%), fordított ozmózissal (85-95%) és ion cserével. A víz puszta felforralása nem csökkenti a nitrát tartalmat. 

Élelmiszerekben tartósítóként alkalmazzák a nátrium nitrátot E251 néven. Leveles zöldségekben természetes úton is előfordul, ezen kívül megtalálható még sajtokban, húsételekben, pizzákban. 
A maximum napi beviteli mennyiség 3,7 mg/testsúlykg. Közvetlen egészségügyi kockázata nincs, bár hő és savas környezet hatására nátrium-nitritté alakulhat, melyből káros nitroaminok képződhetnek Ezeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak. 

Az ivóvízben a nitrát koncentráció határértéke 50 mg/liter

 

NITRÁT MEGHATÁROZÁSA A VÍZBEN
 

NITRÁT TESZT

tesztA tesztcsíkkal egyszerűen mérhető a nitrátok koncentrációja ivóvízben, vizes oldatokban, talajban, növényi nedvekben, gyümölcsökben. 

Mérési határértékek: 
0-10-25-50-100-250-500 mg/l NO3- 

Tárolni hűtőszekrényben 2-8oC. 

Csomagolás: 100 tesztcsík/doboz. ÁRA bruttó : 13 000 Ft/doboz 

MEGRENDELHETŐ: 
LABORNITE/ WEBÁRUHÁZ-ban 

Vegyünk ki egy tesztcsíkot a dobozból és azonnal zárjuk vissza a dobozt. 
A tesztcsíkot a vízbe vagy az oldatba kell mártani 1 másodpercre, lerázni a felesleges vízcseppet és 1 perc múlva összehasonlítani a színskálával. 
Talaj méréséhez, keverjük a talajmintát 1:1 arányban desztillált vízzel. Hagyjuk a mintát pár percig ázni, amíg a sók kioldódnak a vízbe. Ha szüksége, szűrjük meg. Ezután mérhetünk mint a vízben. 
Gyümölcsökből vagy növényekből nyomjunk ki nedvet. Ha túl sűrű vagy színes a lé (ami megváltoztathatja teszt színét), akkor hígítsuk 1:1 arányban desztillált vízzel. A mérési eredmények kiértékelésénél, vegyük figyelembe a hígítást, vagyis az eredményt szorozzuk meg 2-vel.

 

NITRITEK az IVÓVÍZBEN
 

NITRIT

nátrium-nitrit (E250) egy kémiai vegyület, (képlete NaNO2), melyet különböző színek fixálására, valamint élelmiszerek (elsősorban hús- és halételek) tartósítására használnak. A nátrium salétromossavas sója. 
A nitritek az élelmiszeriparban kettős célt szolgálnak: egyrészt élénkebbé, tartósabbá teszik az élelmiszer színét, valamint hús- és halételek esetén meggátolja a Clostridium botulinum nevű baktérium elszaporodását, mely a botulizmus nevű mérgezésért felelős. 

A kálium-nitrit a gyorsított érlelésű kolbászok és szalámifélék, a nátrium-nitrit a sonkafélék (nyers, pácolt), a hagyományos érlelésű kolbászok, füstölt szalámifélék, hőkezelt húskészítmények, húskonzervek, libamáj (egészben vagy tömbben), a húsos füstölt szalonna és császárszalonna adalékanyaga. A nátrium-nitrátot szintén pácolt húskészítmények és húskonzervek, a kálium-nitrátot a kemény, félkemény és féllágy sajtok valamint a pácolt hering készítésekor adagolják a termékekhez. 

Napi maximum megengedett beviteli mennyiség 0,06 mg/testsúlykg. A gyomorba került nitritekből és az ott jelenlévő fehérjékből káros nitroaminok képződhetnek, melyeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak. 
Kísérletek igazolni látszanak a nitritekkel kezelt húsok fogyasztásának mennyiségének, és egyes ráktípusok gyakoriságának kapcsolatát. 
Az ivóvízben a nitrit koncentráció határértéke 0,5 mg/liter. 
A nitriteket el lehet távolítani a vízből desztillálással (100%), fordított ozmózissal (85-95%) és ion cserével. A víz puszta felforralása nem csökkenti a nitrit tartalmat. 

 

AMMÓNIA
 

Ammónia a vízben

Az ammónium-hidroxid, (más néven ammóniás víz, vagy E527) vízben oldott ammóniát jelöl. Technikailag az elnevezés nem helyes, mert ilyen vegyület nem izolálható, mégis leírja a vízben oldott ammónia viselkedését, ezért az elnevezés használatban van. 
Élelmiszerek esetén elsősorban savanyúságot szabályozó anyagként használják, E527 néven. Előfordulhat tojásból készült élelmiszerekben, valamint kakaóban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, valamint élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása, mert rendkívül erős lúgossága miatt csak kis mennyiségben alkalmazható. 
Talajvizeknél az ammónia szennyvíz általi szennyezésre utalhat, de ez csak friss fertőzöttség esetén található meg a vízben, mert hosszabb idő elteltével nitritekké, majd nitrátokká oxidálódik. 
Ha a talajvízből származó ivóvízben ammónia és nitrit nincs, csak kis mennyiségben nitrát fordul elő benne, ez arra utalhat, hogy a fertőzés már régebben történt. 
Az ivóvízben az ammónium koncentráció határértéke 0,5 mg/liter. 
 

 

Ólom az ivóvízben
 

ÓLOM

ólomA víz-oldható ólomsók mérgező vegyületek. Az ólom a szervezetben felhalmozódik és bizonyos határon felül súlyos mérgezést okoz. 
Az ólom eredete a vízben lehet: ipari-, bányászati- és kohászati szennyezés, vagy régi vízvezetékből való kioldódás. 
Az ivóvízben található ólom főleg a (XX. század második feléig általánosan használt) ólom vízcsövekből származik. Különösen a lágy, savas víz oldja ki a csövek falából. 
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) a literenkénti 0,01 mg ólomkoncentrációban szabja meg a határértéket. Az ólom idegméreg, fejfájást, nyugtalanságot, tartós gyengeséget, memóriazavart, bélgörcsöket, depressziót, álmatlanságot, impotenciát és vesekárosodást okozhat. Az ólom különösen veszélyes a csecsemőkre és kisgyermekekre, hiszen az ő idegrendszerük még fejlődésben van. A felnőtteknél észlelhető krónikus tüneteken túl az ólommérgezés gyerekeknél a szellemi képességek csökkenését, hiperaktivitást, és az összpontosítási képesség zavarait okozhatja. 
A hosszabb ideje a csövekben álló víz több ólmot tartalmaz, mint a folyóvíz. Ha a csövek cseréje nem lehetséges, érdemes a vizet néhány percig folyni hagyni, mielőtt innának belőle, ilyen módon csökkenthető az ivóvíz ólomkoncentrációja. 
Az ólom megtalálható a földben, vízben, levegőben (kipufogógáz és üzemanyag), forrasztófémekben, festékekben, kerámiaedényekben, vízvezetékekben, konzervdobozokban, és sajnos egyre inkább az élelmiszerekben (salátában, zöldségekben, sőt a tejben) is. 
A növények (gabonafélék) különösen érzékenyek az ólomra, így hamarabb telítődnek is akkor, ha a föld vagy a légtér (autópályák mellett) ólomszintje magasabb. A tejbe oly módon jut be az ólom, hogy a szarvasmarhák elfogyasztják a megemelkedett ólomszintű növényeket, majd azt a szervezetükben elraktározzák, felhalmozzák. 

Az ivóvízben az ólom koncentráció határértéke 0,01 mg/liter. 

A WATERSAFE 8 paraméteres ivóvízteszt készlettel kimutatható, ha sz ólom koncentrációja az ivóvízben magasabb mint 0,015 mg/l. 

MEGRENDELHETŐ: 
LABORNITE/ WEBÁRUHÁZ-ban

 

ARZÉNES VIZEK MAGYARORSZÁGON
 
ARZÉN
 
Arzén

Az arzén földtani eredetű „szennyezőanyag". A hazai ivóvizekben ez okozza a legfőbb gondot. 
Az ivóvíz arzén tartalmát Magyarországon a 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet szabályozza. A határérték 0,01 mg/L, amelyet 2009. december 25-ig kellett volna valamennyi közüzemi vízszolgáltatónál elérni. 
335 településen (legfőképpen a Dél-Alföldön) összesen mintegy 1,2 millió embert érint a probléma, ugyanis itt az arzén koncentrációja a WHO és az EU által meghatározott 0,01 mg/l egészségügyi határérték felett van. 
Az arzén eltávolítását technológiai úton, illetve új vízbázisok bevonásával (hígítással) lehet megoldani. Hazánk 2009 őszén erre is 3 éves haladékot kért az uniótól, hogy 2012-ig az eddigi 0,05 mg/l határérték maradjon érvényben. 
A WHO adatai szerint a nagyobb arzénkoncentráció növeli a bőr- és tüdőrák, valamint a vese- és hólyagrák kockázatát. 
A ivóvízben az arzén szervetlen formában van jelen. (A szervetlen forma lényegesen toxikusabb, mint a szerves.) Az élelmiszerekben lévő arzén egy része szerves, de jelentős a szervetlen arzén mennyisége is, például a húsokban 75%, a szárnyasokban 65, a tejtermékekben 75, a gabonafélékben 65, a tengeri eredetű táplálékokban 41 %-a az arzéntartalomnak szervetlen forma. Egyes számítások szerint a napi arzén-bevitel 25 %-a szervetlen forma azokban az országokban, ahol a fő arzénforrások az élelmiszerek. 
Bár jelenleg nincs adat a magyar lakosság arzén expozíciójára, de miután az ivóvízből származó terhelés átlagosan 13-48 μg közötti, és a legjelentősebb arzénforrásnak a halnak egy főre jutó évi mennyisége 3 kg (8 g/nap), így okkal feltételezhető, hogy a magyarországi arzén expozíció minden említett probléma mellett is Európában a legkisebbek egyike. 

Az ivóvízben az arzént koncentráció határértéke 0,01 mg/liter. 

Azarzén desztillációval , RO (reverz ozmózis - forditott ozmózis) viztisztitóval és specifikus eljárásokkal vonható ki a vízből. 
Egyszerű RO- víztisztitók elérhetőek már 40-60 ezer forint árban ( Bővebben a víztisztitókról nézd a www.lugositas-viztisztitas.hu oldalunkat ).

 

 

A MÉRGEZŐ NEHÉZFÉM: HIGANY
 

HIGANY

higanyA nehézfémek – ólom, higany – normális úton, a veséken és bélrendszeren át nehezen vagy egyáltalán nem üríthetők ki, ezért elraktározódnak a szervezetben. 
A szerves és a szervetlen sók nagyon mérgezőek és jelenlétüket a környezetünkben, különösen a vízben ellenőrizni kell. 
A higany a vízbe kerülhet természetes üledékek eróziója, finomítókból és gyárakból történő kiszivárgás, valamint szemétlerakókról és farmokról történő elfolyás következtében. 
Ez az elem különösen veszélyes az emberre, különösen metil-higany formájában. Ráadásul a higany úgynevezett bioakkumulatív anyag, azaz felhalmozódik a táplálkozási láncban, hosszan tartó veszélyt jelentve a környezetre. 

A higany nyomelem, amely a természetben, elemi állapotban és vegyületben is előfordul (HgS azaz cinóber). Az emberi tevékenység következtében is bekerülhet a természetbe: a vegyületeit a mezőgazdaságban gombalőszerként alkalmazzák, az elemi higanyt fémek bányászatánál és olvasztásánál használják, valamint a műanyaggyártásnál. A szeméttelepeken is előfordul. A legtöbb higany a fosszilis energiahordozók elégetése során kerül a talajba, az üledékbe és a felszíni vizekbe. 
Egy törött lázmérőből elég higany kerül ki ahhoz, hogy mérgezővé tegye a szoba levegőjét, az EU-ban ezért is szüntették be a higanyos lázmérőket. Napjainkban festékek, gyógyszerek, rovarölő szerek, elemek, fluoreszkáló villanykörték, arckrémek, gombaellenes szerek és védőoltások mindennapos alkotóeleme. És ott van az amalgámtömésekben is, melyeknek a fele higany. 

Az ivóvízben a higanyt koncentráció határértéke 0,001 mg/liter.